NEM RÉSZ!!

Hát.. sziasztok!
Sajnálattal közlöm veletek, hogy nem résszel jövök. :(
Tudom, hogy nem értitek, így elmagyarázom. Egyrészt nagyon sokat, kell tanulnom, másrészt nem kapok visszajelzéseket + ott van a másik blog...
Magam sem tudom, mért döntöttem úgy, hogy itt tartok egy kis szünetet, de ígérem nem sokára jövök vissza. Szóval tartsatok ki és kis idő múlva jelentkezik Vivian.
Szeretlek Titeket!♥♥

9. rész

Sziasztok!:) Meghoztam a következő részt. Sajnálom, hogy ilyen sokat késtem vele, de mindjárt itt a félév és tanulni kell. Remélem megértitek. Akkor nem is rabolom az időtöket. További jó olvasást! ♥


*Másnap reggel*

- Jó reggelt, hétalvóm! - nyomott Justin egy puszit a homlokomra.
- Szia! - reppentem ki az ágyból viszonozva pusziját, csak én az arcára adtam.
Hatalmas vigyorral az arcomon elkezdtem neki mesélni a tegnap történteket, ám mikor kimondtam Selena nevét elsápadt az arca.
- Mi? Na ne.. Ilyen nincs. Képes.. és még ő jön ide?! Menjen inkább a.. ahj, mondd, hogy csak viccelsz! Kérlek. - csukladozó hangon, kérlelve megszorította a kezem.
- Miért? Mi a baj?
Nem szólt semmit, csak némán nézett a szemembe, és láttam, ahogy szeme megtelik dagadt könnycseppekkel.
- A k*rva Istenit! Miért kell most ez neki? Miért nem lehet békén hagyni?
- Nyugi, Justin, semmi baj.
- De igenis k*rva nagy baj van! Semmi sincs rendben. - ordított rám.
Ekkor a szívem akkorát dobbant az ijedségtől, hogy olyan érzés volt, mintha a torkomig ugrott volna. Soha nem láttam még ilyennek, ezért nem szóltam semmit.
- Úristen, sajnálom Jessy! Nem akartam... Nem a te hibád. Nem tudom mi történt velem. - közelebb jött hozzám, megölelt, majd apró csókot hintett hajamba.
- Semmi baj, de akkor lemondod végre, mi történt?
- Selena és én két éve együtt voltunk...
- Várj.. és én erről mért nem tudok? - vágtam szavaiba kicsit faggatózva és megsértődötten.
- Titokban akartuk tartani. Nem akartuk, hogy a bulvárlapokban meg mindenféle magazinokban a képünk legyen. A szakítások és a szerelmi életünk csak ránk tartozott és mindenkinek az orrára kötni. Érted?
- Jó, de szerintem én nem akárki vagyok, hanem a legjobb barátod. Illett volna elmondanod, hisz tudod, hogy bennem megbízhatsz és nem árultam volna el senkinek. Na, de mindegy. És mi történt, hogy ennyire ki vagy akadva?
Nagy sóhajt vett, majd belekezdett.
- Először is, akkor még nem ismertelek. Egyébként rajtakaptam egy másik pasival az ágyban, méghozzá csont részegen.
- ..értem és sajnálom. - nyögtem ki ezt is nehezen. Hirtelen nem tudtam mit mondani, elakadtak szavaim. - De tudod mit? Ma este elmegyünk mulatozni!
- Ezt hogy érted?
- Majd meglátod! - mosolyogtam egyet s kezénél fogva elráncigáltam a gardróbig.
Leültettem a kanapéra, majd sorban hoztam ki neki a ruhákat. Mikor megtaláltuk a megfelelő göncöt, beküldtem, hogy öltözzön fel. Én is kerestem valamit Pattie, Justin anyukája ruhái között, persze csak miután megengedte. Már minden megvolt, megragadtam Juju kezét és az autóba taszigáltam. Elmentünk a közeli klubba, ahol agyontáncoltam magam. Justin is jól érezte magát, sőt olyannyira, hogy egy lánnyal kimentek a hátsó ajtóhoz kettesben. Elmosolyodtam. A nagy nőcsábász beindult.
Elmentem mosdóba, ám mikor beléptem, rögtön futottam is ki onnan egyenesen Justinékhoz. Természetesen nyalták-falták egymást a lánnyal, de nem érdekelt. Ez most vészhelyzet volt!
- Justin! Justin! El kell tűnnünk, itt van Selena!
Rám nézett, majd elsápadt. Futtában elköszönt a lánytól s előre mentünk a kocsihoz. Épp indította volna be az autót, mikor valaki kopogott az ablakon. Letekerte, majd Selenával találta szembe magát.
- Justin, kérlek hallgass meg! Én.. én szeretlek és megbántam amit tettem.
- Áh, értem. Szóval két év kellett, hogy erre rájöjj. - kicsit gúnyosan szólt vissza.
- Tudom, hogy nagyon elszúrtam, de kérlek hallgass meg!
Justin rám nézett és kiszállt az autóból. Kicsit arrébb mentek, így nem hallottam a beszélgetésből semmit.

Olyan 3-4 perc múlva Justin visszaszállt a kocsiba dühöngve és elhajtottunk. Tudtam, ilyenkor hagyni kell lenyugodni különben rosszabb lesz. Egészen hazáig hallgattunk, ő csak a kormányt szorongatta idegességében. Beléptünk a házukba és Jussy elkezdett mindent csapkodni. Becsapta az ajtót, ruháit levágta a földre és a lépcsőn felfelé is erőseket dobbantott. Mikor beért a szobába belevetette magát az ágyba. Tudtam, hogy nem hagyhattam egyedül, így aznap este is ott aludtam. Egész este nem szólt semmit, nem akartam még jobban felzaklatni, ezért én sem szóltam.

Az éjszaka nem aludt és mivel ezt tudtam, egyértelműen én sem aludtam. Nem tudom mit mondott neki Selena, de nagyon mélyen hatott rá és ezt szenvedés volt néznem. Reggel még mindig olyan komor és feldúlt arccal nézett maga elé. Nem bírtam tovább. Odamentem hozzá az ágyhoz és elkezdtem faggatni. Kis idő után kezdett csak beszélni, de nem adtam fel.

- Mi történt tegnap? Mit mondott Selena? Kérlek mondj valamit, belebolondulok, ha így látlak! - csordult ki egy könnycsepp a szememből.

Rám nézett, óvatosan letörölte a könnycseppet az arcomról s így szólt:

- Hagyjuk, felesleges neked is ezen aggódnod. Lépjünk tovább. Annyi a lényeg, hogy soha többé nem akarom őt látni és ezek után kérlek ne beszéljünk többet róla. Jól van, Édes? - jelent meg arcán egy erőltetett mosoly.

Amúgy rendszeresen szoktuk egymást aranyos szócskákkal becézgetni.

- Jól van. - bólintottam egyet egy apró mosoly kíséretében.

8. rész

Máris kész a 8. rész. Kérlek nézzétek el, nagyon gáz lett - szerintem - , mert iszonyatosan fáradt vagyok. De remélem tetszik. Jó olvasást! :)

Sietve visszaírtam Juss-nak, bár gondolkodtam rajta, hogy menjek-e, de mért ne? Így belementem.

"Igen, van kedvem. Köszönöm, hogy gondoltál rám. xx Jessy."

"Ez természetes. 7-re ott vagyok érted. xx Justin."

"Rendben. Észrevetted, hogy minden üzenet után odaírjuk a nevünket? xx Jessy."

"Igen, észrevettem. Majd találkozunk. xx J."

Még van egy kis időm, ezért veszek egy jó meleg zuhanyt. Levetettem ruháimat és sprintelve a fürdőbe mentem. Beálltam a zuhanyrózsa alá és megnyitottam a csapot. Hagytam, hogy végig folyjon minden egyes vízcsepp a hátamon, így áztatva bőrömet. Belemerültem gondolataimba. Justin annyira kedves hozzám, mindig figyel rám és kezdjük megismerni egymást. Nem tudom, hogy barátként szeretem-e őt vagy szerelemből. De még csak barát és úgy érzem nagyon jó barátság fog kialakulni ebből  a helyzetből. Elzártam a vizet és kilépve a kabinból magamra csavartam egy törölközőt. Felöltöztem egy lenge ruhába, hogy ne legyen melegem és elkészítettem egy kék sminket, hajamat pedig csak hagytam, hogy vállamra omoljon.

Így már készen is voltam. Csengettek, ezért lementem a lépcsőn és ajtót nyitottam.

- Szia, Justin. Rég láttalak. - nevettem fel.

- Jessy! Gyönyörű vagy. - ölelt meg. - Indulhatunk?

- Én készen állok. - mosolyogtam.

Ahogy odaértünk, nekem elállt a lélegzetem. Egy gyönyörű, nagy háznál álltunk. Kint egy hatalmas medence és sok-sok ember.

- Justin, ez gyönyörű! - ordítottam, mert nem lehetett hallani semmit a dübörgő zenétől.

- Hát üdvözöllek Lil Twist-nél. - büszkélkedett.

Beljebb mentünk, amikor Justin eltűnt mellőlem, de nem estem kétségbe. Elmentem körbenézni és nem sokára megtaláltam Justin-t is. A haverjaival röhögött valamin, de nem mentem oda hozzájuk, mert csak "felesleges" lennék. Azért egy kicsit mérges vagyok rá, mert elhívott, de még körbe sem vezetett, inkább lelépett. Na, de mindegy is. Elmentem a pulthoz és öntöttem magamnak pezsgőt, majd elmentem a táncparkettre. Egy ideje táncolhattam már, amikor Justin odajött hozzám és megkérdezte, hogy nem akarok-e hazamenni, mert akkor hazavisz. Bólintottam, mert úgysem ismertem senkit. Jussy hazavitt, én pedig ledőltem és elaludtam az ágyon.

*1 évvel később*

- Justin! Gyere, kezdődik a film!

- Megyek már, ne kiabálj!

Már majdnem egy éve legjobb barátok lettünk. A "barátnőim" elhanyagoltak, így minden időmet Justin-nal töltöm, de nem bánom, mégis kicsit fáj. Most éppen egy horrorfilmet kezdtünk el nézni, csak épp valaki olyan lassú, hogy már 5 perce megy a film, de ő még mindig a popcornt pattogtatja a mikróban...

- Istenem, gyere már! - szóltam rá kicsit ingerültebben.

- Jessy, kérlek, ne sürgess!

Mint a bárók, felemelt fejjel, kezén egy terítővel besurrant a szobába és, mint a királyok, leült az ágyra.

- Miss Carter! A popcornja! - majd ezzel a mondattal úriasan odanyújtotta a táalt nekem.

Persze benne voltam én is a viccelődésben, úrinőkhöz méltóan válaszoltam.

- Köszönöm, Sir Justin Bieber Grófúr. - mondtam és nagy nevetésben törtünk ki. Az sem érdekelt minket, hogy mér 20 perce megy a film.

Vége lett a filmnek. Mondanom sem kell én végig nagyon féltem. Justin viszont férfiasan, rezzenéstelenül tűrte a véres részeket. Haha, na jó csak vicceltem. Ő is ugyanúgy parázott, mint én. Sőt.. Imádom Justin-ban, hogy mindig viccelődik és sohasem szomorú. Olyan bolond, de én így szeretem. Ő a legjobb barátom és nála jobb nincs.

A délután nagyon hamar elment és, mire észbe kaptunk este 10 óra volt. Justin három utcányira lakik tőlünk egy gyönyörű házban. Mióta ismerem, soha nem érdekelt mennyi pénze van és őt sem érdekelte, hogy nekünk mennyi van. Mi mindig csak egymás miatt szerettük egymást. Mármint, mint a legjobb barátok. Sok ember elítélt engem, mert mindig is különc voltam. Nem tudom, hogy a lányok meglátták-e bennem azt, amit más nem, de kételkedek benne. Viszont Justin igen!

Mivel este volt és nem akartam, hogy Justin egyedül, sötétben mászkáljon az utcán, így itt aludt nálam. Valahogy mindig olyan gyorsan elmegy vele az idő, és csak azt vesszük észre, hogy 'Hoppá, este van!". Majdnem minden második nap itt alszik, ezért már van saját párnája meg ilyenek.

Na szóval, este megfürödtünk, megvacsiztunk és lefeküdtünk.

Sajnos reggel korán is keltünk, mivel Justin-t hívta Scooter, hogy menjen be a stúdióba. Szegényke, majdnem minden este későn fekszik le, mert vagy veszik fel az új számokat, vagy koncertezik, vagy valami másért. És másnap ugyanez elölről.

Senki sem érti, hogy milyen az élete, mert nem ismerik közelről és nem érzik át, azt amit ő. Én mindenben mellette állok és segíítek neki.

Körülbelül 8 óra fele indultunk haza a stúdióból, nagyon fáradtak voltunk mind a ketten. Úgy döntöttem, hogy ma este Justin-nál alszom. Nagyon nagy házuk van, már eltévedtem benne egyszer-kétszer, pedig sokat járok ide. Kiismertük egymást egy év alatt. Tudjuk, mit szeret a másik, tudjuk, mikor kell vigasztalni a másikat vagy éppen együtt sírni vagy nevetni. Tudjuk, hogy mikor nem szabad viccelődni vagy egész álló nap nevetni. Mindent tudtunk egymásról, minden apró kis titkot megosztunk egymással.

Este mikor hazaértünk, nem törődtünk semmivel, fogtuk magunkat és egyenest a fürdőbe vetettük magunkat. Persze nem egyszerre. Éjjel alig bírtam aludni, csak forgolódtam. Nagyon fájt a fejem, így lementem a konyhába gyógyszerért. Mikor visszaértem a szobába és lefeküdtem és be akartam hunyni a szemem, mikor kopogást hallottam az erkély felől. Kinyitottam az üvegajtót, majd szépen óvatosan kisétáltam rajta. Lenéztem és egy lányt pillantottam meg, amint mutogat, hogy menjek le. A sötétben nem láttam, hogy ki az, így lementem. Mikor kiléptem az ajtón, sikítani tudtam volna a meglepettségtől. Selena Gomez ott áltt előttem egy méterre.

- Úristen! Te.. te.. te...

- Shh! Ne kiabálj, még felébrednek a szomszédok!

- De te.. te..hogy.. és mi.. Te hogy kerülsz ide? - értelmetlenül és még mindig csukladozó hanggal kérdeztem.

- Justin alszik?

Ekkor értettem meg mindent. Az én kis Justin-om becsajozott. Na végre talált valakit, aki normális és nem egy cafka.

- Igen, alszik. Nincs kedved bejönni? - nagyon hideg volt kint, így gondoltam jobb lenne bent folytatni a csevegést.- Köszönöm, de nem. Sietek. Megmondanád neki reggel, hogy kerestem? Megköszönném! - apró mosolyra húzta a száját.
-Persze! - vigyorogtam vissza.
Aprót bólintott, amivel azt sugározta, hogy "köszönöm". Intettem neki, majd megvártam míg beszáll az autóba és elhajt. Még mindig nem hittem a szememnek.Tényleg én beszélgettem Selena Gomezzel? Én, Jessy Carter beszélgettem Selena Gomezzel? Ilyen nincs. Ilyenkor szokásomban áll fura, gondolkodó fejet vágni és suttogva kitapintani az igazságot. Felmentem a szobába, majd visszafeküdtem.

Boldog Új Évet Mindenkinek! :)

Hát akkor, ezennel mindenkinek Boldog Új Évet szeretnék kívánni! :)) Remélem buliztatok tegnap és jól éreztétek magatokat. Huhh, én olyan fáradt vagyok, sikerült hajnali 4-kor lefeküdnünk, de a lényeg, hogy jól éreztem magam nagyon is. :$ :DD
Nem sokára készen lesz a következő rész, ami egy kicsit másabb lesz a többitől, ugyanis lehet, hogy előre haladunk az időben 1 évet. Azért remélem így is tetszeni fog, mert sok ötletem van. Még be kell fejeznem, de sietek vele.


Ennyit akartam.
Sürgetem magam a résszel. ♥